Kénytelen leszek kivételt tenni a blog fő-témáját illetően és írni pár sort az elmúlt 4 napomról illetve az elkövetkezendő pár hétről. Süt a nap, fekszem a teraszon, bambulom a felhőket. Ki az a normálatlan, aki ilyenkor nem motoron ül és élvezi a a huzatot, a meleg aszfaltot és a zenélő kipufogót..…

Eljött a nagy nap.. persze akkor még csak nagyjából azt sejtettem, hogy lesz tengerpart, napsütés, szép, jó minőségű utak és egyéb, szinte már giccsces, klisés dolgok.. Ekkor még fogalmam sem volt, hogy úgy fogok visszaérkezni a hotelbe sok óra múlva, mint akinek menetet vágott a vigyor a fején…

Különösen nehéz úgy írni valamiről, hogy az élmények nem a legfrissebbek, hogy hazatérés óta újabb impulzusok érték az embert, dolgos munkanapok teltek el, újabb tervek szövődnek. Mondjuk abból a szempontból nem szakadtam ki túlzottan a saját kis világomból, hogy a motorozáson kívül elvétve járnak…

Sziasztok! Első körben pár mondatban leírnám a miértet.. Gondolkoztam egy ideje már, hogy rögzíteni kéne valahová a motoros történéseket amiket átélek s ha már memoárt (copyright by Bendegúz) írok, miért ne tehetném ez nyílt platformon, hátha lesz, aki szívesen olvassa. A furcsaság az egészben,…